loading
  • E-úttörők: Az Opel Corsa-e és a Grandland X plug-in hibrid elődei
  • Ötven évnyi kutatás jövőbe mutató elektromos hajtóművekkel
  • Éllovas volt 2011-ben az Opel Ampera, az első mindennapi villanyautó
  • HydroGen-tesztflotta bizonyította a hidrogén-tüzelőanyagcella potenciálját
  • Villamosít az Opel: 2024-ig minden modellnek lesz elektromos változata

Pionírszellem: az elektromos jármű fejlesztés hagyománya az OpelnélRüsselsheim. A Corsa-e és a Grandland X konnektoros hibrid már az utakon és az teljesen welektromos hajtású Opel Vivaro illetve az elektromos hajtást is kínáló Mokka utód még az idén bemutatkozik. 2021-ben az Opel elektromos flottájához csatlakozik a Combo-e, a Zafira Life-e és az Astra utódja is. 2024-ig minden Opel személyautónak és kishaszon járműnek lesz elektromos változata. Az Opel elektrifikációja ugyanakkor sokkal régebb óta, pontosan öt évtizede tart, azóta folyik az elektromos hajtásrendszerekkel kapcsolatos kutatás és fejlesztés – Rüsselsheim az autóipar egyik villamosítási úttörője.

Már 1968-ban, a  Kadett B Stir-Lec tanulmányautó olyan műszaki megoldást, a hatótáv növelőt mutatott be, amelyhez hasonló évtizedekkel később az Opel Amperán jelent meg. Három évvel később Georg von Opel, a cégalapító unokája,1971-ben hat villanyautó-világcsúcsot állított fel 188 km/órára képes Opel Elektro-GT kísérleti járművével. Az összesen 88 kW/120 lóerős két egyenáramú villanymotort 590 kilogrammos nikkel-kadmium akkumulátor táplálta. Egyenletes 100 km/órás sebességgel 44 kilométer volt a hatótáv.

Impulzus a fenntarthatóság felé: az Opel Impuls program

Nagy lépéssel vitte előre a kutatást az Opel Impuls program, 1990 és 1997 között. A Kadetten alapuló Impuls 1-et 16 kW-os mellékáramkörű egyenáramú motor hajtotta, folyékony elektrolitos nikkel-kadmium akkuval. Hatótávja 80 kilométert ért el, sebessége 100 km/órát. Az Astra Caravan-alapú Impuls 2 32 darab ólomakkumulátor-cellája két 45 kW/61 LE összteljesítményű váltóáramú aszinkron-motort látott el energiával. Az Impuls 3 pedig az Opel első nagyléptékű villanyautós kísérleteként valósult meg 1993-tól 1997-ig. Tíz darab Impuls 3-ból álló flotta futott tesztüzemben a keleti-tengeri Rügen szigetén, több mint 300 ezer kilométert téve meg. Öt elektromos Astrát láttak el nikkel-kadmium akkuval (45 kW/61 LE), öt továbbit nagy energiájú nátrium-nikkelklorid típusúval (42 kW/57 PS). Mind a tíz Impuls 3-ba váltóáramú aszinkron-motort építettek.

1995-ben hozta be az Opel az elektromos mobilitást a haszonjárműves szegmensbe, a Combo Plus koncepciójárművel. Az Impuls 3-hoz hasonlóan ez is nagy energiájú nátrium-nikkelklorid akkut és 45 kW-os váltóáramú aszinkron-motort kapott.

Tüzelőanyag-cella a mindennapokban, emissziómentes HydroGen flották

A HydroGen1 hozta be 2000-ben az Opel első tüzelőanyag-celláját egy Zafirába. Váltóáramú motorja hidrogénből nyert árammal fejtett ki 55 kW/75 LE teljesítményt, illetve 251 newtonméter nyomatékot. A teljesítménycsúcsokat puffer-akkumulátor hidalta át. 2001-ben húsz darab HydroGen3 modell került tesztelő ügyfelekhez. 60 kW/82 lóerővel 160 km/órás sebességet értek el. Két példány 2004-ben részt vett a „Fuel Cell Marathon” futamon, és probléma nélkül tettek meg csaknem tízezer kilométert, a norvégiai Hammerfesttől a portugáliai Lisszabonig. Heinz-Harald Frentzen Grand-Prix- és Opel-DTM-pilóta 2005-ben győzött az alternatív hajtású autók Rallye Monte Carlóján.

Teljesen emisszió-mentesen közlekedett a negyedik generációs tüzelőanyag-cellás HydroGen4 is, kipufogócsövéből csak vízgőz távozott. Környezetkímélő működése 440 darab, sorba kapcsolt cellának volt köszönhető, amelyekben hidrogén vegyült a levegő oxigénjével. Égés nincs, csak elektrokémiai reakció, amely áramot fejleszt. A teljesítmény tartósan 73 kW/100 LE, csúcsértéke 94 kW/128 LE. 2008-tól HydroGen4 járműflotta igazolta mindennapi használhatóságát a Szövetségi Közlekedési Minisztérium által támogatott Clean Energy Partnership (CEP) projekt keretében, Berlinben és később Hamburgban, Baden-Württembergben, Észak Rajna Vesztfáliában és Hessenben.

A hatótáv-bajnok Opel Ampera és az Opel Ampera-e

Pionírszellem: az elektromos jármű fejlesztés hagyománya az OpelnélAz eddigiekkel párhuzamosan folytatta az Opel az akkuhajtású járművek fejlesztését: a 2007-es IAA alkalmával bemutatkozott a hosszított hatótávú Voltec-hajtóművel ellátott innovatív Flextreme Concept. A 2010-es Genfi Szalonon kiállított Flextreme GT/E Concept megmutatta, hogy a koncepció integrálható középkategóriájú kocsiba is.

A szériagyártásra érettséget hatótáv-hosszabbítóval („Range-Extender“) érte el 2011-ben az Opel Ampera, az első mindennapi használatra és utazásra alkalmas négyszemélyes villanyautó. A körülményektől függően 40 - 80 kilométeres elektromos hatótávot 16 kWh kapacitású lítiumion-akku biztosítja, amely 111 kW/150 LE teljesítményű elektromos motort táplál. Amint lecsökken az akku töltöttsége egy meghatározott szintre, automatikusan beindul a 63 kW/86 lóerős benzinmotor, hogy hajtsa az áramellátó generátort. A folyamatos energiaellátás gondtalan autózást tesz lehetővé – nem kell útközben tölteni, a hatótáv több száz kilométer. Az Ampera megelőzte korát, és elnyerte a „2012 Európai Autója” kitüntetést.

2016/2017-ben következett az Opel Ampera-e. A szegmensben vetélytárs nélküli 423 kilométeres tisztán elektromos WLTP szerinti hatótávjával valódi bajnokként tündökölt premierjén, a Párizsi Autószalonon. Laposan az aljában elhelyezett akkumulátora helyet hagy öt utasnak és egy ötajtós kompakt kocsiéhoz mérhető csomagtartónak (381 liter). Az Ampera-e megmutatja, hogy közös nevezőre hozható az elektromobilitás az örömautózással, hiszen az álló helyzettől kifejtett 360 newtonméteres nyomaték lenyűgöző gyorsulást és rugalmasságot eredményez. A villanymotor teljesítménye 150 kW/204 LE. Nulláról ötvenre 3,2 másodperc alatt gyorsul az autó, előzéskor pedig mindössze 4,5 másodperc alatt növeli 80-ról 120-ra a sebességét. Meggyőző koncepciójáért 2017 őszén az Opel Ampera-e megkapta a nemzetközileg elismert „Arany Kormánykereket“ a kis- és kompakt-kategóriában, az AUTOBEST zsűrije pedig az ECOBEST 2016 címmel tüntette ki. Az Ampera-e helyét mostanra átvette a Corsa-e, amely az AUTOBEST zsűritől elnyerte az „Európa Legjobb Autóvétele 2020” díjat.

promo 
Ugrás az oldal tetejére